^Lap tetejére

Debreceni Cicavilág Egyesület

Október 4 - az Állatok Világnapja

Az Állatok Világnapja egy 1931-ben, Firenzében tartott ökológiai konferenciára vezethető vissza, ahol azzal az ötlettel álltak elő, hogy egy világnap megrendezésével hívják fel a figyelmet a veszélyeztetett állatfajok helyzetére. Azóta viszont már átfogó, a világ összes országában ismert eseménnyé vált, melynek alkalmával már nem csak a vadon élő, hanem háziállatok védelmére is felhívják a figyelmet ezen a napon.

Azért választották október 4-ét az Állatok Világnapjának, mivel ez a nap Assisi Szent Ferenc halálának a napja, aki a legenda szerint értett az állatok nyelvén, és az állatok védőszentjének tartják.

A Világnap mindenkihez szól a világon, aki számára fontosak az állatok, nemzetiségtől, hittől, felekezettől, politikai meggyőződéstől függetlenül.
2003. október 4-én az Egyesült Királyságban különféle szervezetek, csoportok, állatmenhelyek, templomok, iskolák, klubok és magánszemélyek vettek részt egy nagyszabású rendezvényen, mely annyira sikeres volt, hogy történelmet csinált! Azóta évről évre egyre változatosabb programok várják az állatokért tenni akaró és tudó embereket, szerte a világon. Minden megmozdulás, amit az állatvédők e jeles nap környékén világszerte szerveznek, azt üzeni nekünk, hogy az állatok boldogabbá, szebbé, teljesebbé teszik mindennapjainkat. Idén is szinte minden nagyobb településen illetve a nemzeti parkokban is megemlékeztek az állatok világnapjáról. A rendezvényeken az állatok védelmére, felelős állattartásra hívták fel a figyelmet, változatos, színes programokkal - természetesen az állatvilág képviselői sem hiányozhattak az eseményekről. Néhány helyszínen még ezen a héten is kínálnak programokat, ízelítőül: www.pusztaiallatpark.hu, www.anp.hu, www.zoodebrecen.hu, www.bnpi.hu, www.madarpark.hu
 
A felelős állattartás már sokak előtt ismert, akár az unalomig emlegetett fogalom, de azért, hogy mindez etikai normává, erkölcsi kötelességgé nője ki magát, még nagyon sokat kell tennünk, mint közösségek és mint magánemberek egyaránt. Hiszen a környezetben található háziasított és vadállatállományt a mindennapi élet során, széles körben használjuk – sőt, sajnos kihasználjuk.
Ezen a Világnapon az állatvédők a gazdasági és kedvtelési célból tartott úgynevezett társállatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik, és igyekeznek minél szélesebb körben tudatosítani az ember bioszférában betöltött speciális szerepe által ráruházott felelősséget és kötelességet.
Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok közé általában az ember számára (főleg élelmezési célból, de akár prémtermelési vagy kísérleti célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési célú állatok csoportjába minden más olyan állat tartozik, amelyet az ember a velük való kapcsolattartás végett tart. Már számos törvény és rendelet szabályozza Magyarországon az állatok tartását – itt említhetjük a többször módosított 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok védelméről és kíméletéről. A jogtárban mintegy 50 jogi norma található, amely közvetlenül vagy közvetve az állatvédelem kérdésköreivel foglalkozik, ezekből 18-20 azoknak a jogszabályoknak a száma, melyek jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak az állampolgárok, a hatóságok és egyéb szervezetek számára. A számos törvény, kormány- és miniszteri rendelet illetve utasítás ellenére igaz az - mint az élet számos más területén -, hogy minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Bár a büntetési tételek szigorodnak, a megfelelő és elrettentő erővel bíró szankcionálás nélkül a törvény betűje csak írott szó marad. Leginkább mégis a társadalom kulturáltsági szintjének emelkedése lenne az a leghatásosabb kényszerítő erő, ami az állatok helyzetének javulásához vezetne. Ha nem úgy élünk minden nap, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatunkat egyedül a humánus norma vezérli, ha nevetséges túlzásnak tartjuk és elvetjük az élet tiszteletén alapuló állattartást, ha nincs igényünk egy magasabb szintű környezeti kultúrára, hogyan is támaszthatnánk mi, emberek, egymással szemben is hasonló elvárásokat?
Mahatma Gandhi szavai ma éppoly fájón aktuálisak, mint megfogalmazásukkor: „Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.”

Copyright © 2013. Egy DeCi  Rights Reserved.